Jönnek az ünnepek, lassan hangulatba jövünk, néhányan eljutnak a szentimentalizmusig, néhányan meg stresszben fogják tölteni napjaikat. Az utóbbiak szerintem etessenek halat, az elsőknek nem kell segítség, a szentimentálisoknak meg bemutatnám a Télapó pályafutását, mert ő is csak ember.
No, most senki ne szaladjon el visítozva, mert azért van egy kis csavar a történetben. Nem találtam szent Miklósról feljegyzéseket a témában, ami érthető, ha tekintetbe vesszük, hogy 270 körül (ez évszám) a genetikai kutatások még nem voltak előrehaladott állapotban. /megjegyzem, őseink nem voltak ám maguktól ostobák. I.e. 200 körül egy görög ipse már heliocentrikus világképről szónokolt, de valahogy bizonyos érdekcsoportok hatékony meggyőző eszközei miatt meg kellett várni Kopernikuszt meg Galileit, hogy beszélni lehessen a dologról (1500-1600-as évek). Persze embert könnyebb terelni, mint birkát, de ezt majd máskor/
Elgondolkodtató viszont, hogy 19 évesen már pap volt Szt. Miki, valamelyik zsinaton felpofozta valamelyik vitapartnerét (mindezt gondolom az isteni szeretet nevében), vagyonát pedig szétosztotta a szegények között. Én úgy látom, hogy ez bizonyos fajta defektusra utal, amit már ilyen távolságból nem ítélhetünk meg. Minden esetre a szentéletet feladhatta pár percre, mert szaporodott és fiat nemzett, aki továbbörökítette a génmódosulást, sőt, újabb mutációkat gerjesztett, generációról generációra. Innen van aztán az időmegállítás, a tértöpörítés, és a sütitejjel dolog is. De!!!! Mint a szuperhősök általában, a Télapó sem szuperhősködik folyton, sőt, a Télapó teljesen konkrét időpontokban szuperhősködik. Ráadásul ő sem kifejlett Télapóként született. Képzelheted a meglepetést a 4D-s (ezt sosem értettem, mert bár van kb. 9 dimenzió, a földön eddig csak 3-ról tudtam) ultrahangon az orvosnál, ha így lenne.
Kutatásaim során érdekes adatokra leltem az eddigi télapók pályafutását vizsgálva, amit majd egy könyvben publikálok, de ebben a cikkben a mostani Télapó életét szeretném röviden bemutatni.
Joukahainen hamar kénytelen volt apja nyomdokaiba lépni, mert sajnálatos módon a tértöpörítés közben tüsszentenie kellett, amitől a folyamat megszakadt, ő pedig beletágulva a kéménybe, megfulladt.
Persze babakorában ő is nagyon aranyos volt, anyukája cuki cuccokba öltöztette, és természetesen készült róla olyan fotó, amikor helyesen duzzog, mert a szülei letolják falánksága miatt. Járt oviba, suliba és közepes eredménnyel elvégezte a középiskolát.
Gondolom észrevetted, hogy némileg egyhangú az öltözködése, az étkezési szokásairól már ne is beszéljünk. Képzelheted azt a fiút, aki mindig pirosban jár, és akit ez miatt folyamatosan csúfolnakcsúfolnak a többiek, és ha a süti tej kombinációt tekintjük, amit rágóképes kora óta fogyasztott, szegény Joukahainen predesztinálva volt a dagi felnőttformára. Mivel a mutáns télapógén bizonyos védettséget ad a mentális erőszak ellen, nem lett öngyilkos, vagy bűnöző, de az egyetemi évei alatt bizony átélt néhány kemény szituációt.
Első lázadása az volt, mikor az 1999-es Playgirl karácsonyi különszámban meztelen fótóival sokkolta a szüleit. Természetesen ezt a példányt lehetetlen beszerezni, de a Vatikán egyik, nevét eltitkolni szándékozó munkatársa, átadta részemre. A későbbi fotókat tekintve, úgy gondolom, mindenki boldog lett volna, ha itt megáll.
Sajnos az egyetemen nem csak a fizika rá nem vonatkozó törvényeit tanulta meg, hanem előszeretettel hágta át az emberi törvényeket is, bár erre a génjei nem jogosították fel. Önpusztító életet élt. Rockzenekart alapított, amivel pár hónapig a finn eladási listák élén állt. A pia, a drog és minden, ami ezekkel jár, erősen rombolta a szervezetét, de szerencsére a télapógén életben tartotta.
Amikor egy durvább este után egy boncasztalon tért magához, (a télapógén miatt nagyon lassú a szívverése, a pulzusa pedig szinte kitapinthatatlan) úgy döntött felhagy a keménykedéssel. Ekkor következett be édesapja tragikus halála , ami miatt mélyebben át kellett értékelnie életét. Fél éves buddhista elvonulását Tibetben, a Láma éjjeliszekrényén egy kis szobrocska őrzi, bár ezt a Láma nem láthatja.
Visszatérve a meditációból rájött, hogy mi is az ő feladata, hogy mivel tartozik édesanyjának, és mivel tartozik a föld megannyi gyermekének............. (Elnézést kérek ezért a mondatért, valamennyi filozófustól, és üdvözlöm a Jung-istákat)
Igen. Ez a kép már azt a Télapót mutatja, akit valamennyien ismerünk, csak öregebben. (mármint a télapó öregebb)
Ettől kezdve a munkájára koncentrált. Mivel az egyetemen marketinget is tanult, tudatos imázsépítésbe kezdett (újjáépítésbe inkább). Pár év alatt szépen megszedte magát és összegyűjtötte mindazt a státuszszimbólumot, ami manapság már alapvető egy hitelesnek látszani akaró embernek, pláne ha télapó. Egy időben a Marvel-lel tárgyalt, akik igyekeztek meggyőzni, hogy a vasember helyett ő legyen a bosszúállókban, de szerencsére ebbe nem ment bele. Nagy Robert Downi Jr. rajongó.
A kecót nem teszem fel, mert megkért rá Joukahainen. Nem szeretné, ha be lehetne azonosítani. A képen a tyúkól látható.
Természetesen neki is gondoskodnia kellett az utódnemzésről. Mint menő Télapó, ő sem adhadta alább, mint a hozzá hasonló szinten élő átlegos emberek. Rövid ismerettség után feleségül vette Sinikkat, aki egymás után kétszer volt finn playmate és szerepelt a helyi survivor-ban is (ötödiknek esett ki).
A mai télapót már nehezen azonosítanánk be a pár évvel ezelőttivel. Mikor nem szuperhősködik, reklámajándékokat árul különböző vásárokon.
Sinikka sem a régi már, de boldog öreg párjával és mindenben támogatja. A kapuzárási pánikot túlélték egy egyszerű hajfestéssel, de a színt lerúgta Joukahainen haja a télapógén miatt.
Mivel Télapó tudja, hogy nagyon fontos az egészsége, rendszeresen sportol és mivel azt is tudja, hogy a szeretet fiatalon tart, fiával rendkívül jó kapcsolatot ápol, rendszeresen járnak közös nyaralásokra.
Az anyag a teljesség igénye nélkül készült, sőt mondhatni vázlatos. Ha valaki többet szeretne tudni a témáról, keresse az üzletekben hamarosan megjelenő könyvemet a "Joukahainen, a nagy túlélő"-t. Akik előrendelnek 10% kedvezményben részesülnek.
Béke!